A gázpisztoly mellett a másik ingerlő vegyi anyagot kijuttató szabad hozzáférésű önvédelmi eszköz a gázspray. A kettőt gyakran hasonlítják össze, tegyük mi is ezt, több szempontból megközelítve a kérdést.
1. Hatótávolság
A gáz-riasztó fegyverek közül a peremgyújtású tölténnyel üzemelők (6 mm fb. platz, .22 lg. knall) kis hajítótöltetet (csappantyúelegyet csupán, vagy kis feketelőpor) és gyenge hatóanyagot (CN) tartalmaznak. Hatótávjuk 1-2 méternél kisebb. Így kijelenthetjük, hogy ezek megjelenésük idején (20. század első fele) még valamennyire elmentek önvédelemre, de a modern CS vagy OC töltetű gázsprayk felülmúlják ezeket.
A központi gyújtású töltényt (.315 K, 8 mm K, 9 mm K, 9 mm PAK) tüzelő modern, ma kapható gáz-riasztó fegyverek hatótávolságát illetően eltérnek a források. A műszeres mérések 3-4,5 méter közé teszik (szélcsendben, laboratóriumi körülmények között) a hatótávot. A lőpor égéstermék-hatóanyag keverék füst/gázfelhő látható részét fotózó/filmező megoldások 2 méter és 4 méter közti eredményeket hoztak. Összességében megállapíthatjuk, hogy egy jó ráduplázással a fenti kaliberekkel egy jó 3 méter körüli felhőt képezhetünk magunk és a támadó között. Ez elegendő hatótávolság a gyakorlati életben.
A gázspray-k esetében a kiszórási formától függ a hatótáv. Ha a szórófej erősen terítő (köd/fog) típusú, akkor nem ritka, hogy 1 méter alatti távolságra megy csak el a gáz. A kicsit jobb, kevésbé terítő (cone) szórófejkialakítás esetén a hatótáv 1,5-2 méterre nő. A vékony sugárban (vizpisztolyszerűen) fújó (jet/stream (foam) ) gázsprayk nem ritkán 3-5 méterre is elvisznek.
2. Célzás igénye
A központi gyújtású gáz-riasztó fegyverekből egy vaskos gázfelhőt lövünk ki, mely legalább 30 centi vastag legvékonyabb pontján is, de nem ritkán 60-90 centisre tágul. Ez a felhő nagyon sűrű, szembe kapva szinte nem is látni át. Értelemszerűen egy ekkora gázfelhővel a pontos célzás szinte szükségtelen, hiszen egy ráduplázás szinte biztosan beteríti a támadó fejét is a 3 méteres névleges hatótávon belül. A gázspraykből hasonló előnnyel csak minimális hatótávolságúak dicsekedhetnek, de például egy 3-4 méterre elfújó kis vizipisztolyszerű sugárral egy gyorsan (felénk) mozgó kutyafejet eltalálni gyakorlatilag esélytelen.
A gázspray-k formája ráadásul jellemzően nem könnyíti meg az ösztönös gyors célzást, ellenben a pisztoly/revolverfomájú gáz-riasztó fegyverekével. Az 1. és 2. pontok alapján megállapíthatjuk, hogy a gáz-riasztó fegyver hatótávolság tekintetében legalábbis egyenértékű, gyors és célzottan eredményes használat szempontjából pedig egyértelműen felülmúlja a gázsprayket.
3. Hatóanyag-koncentráció
A Magyarországon forgalomba kerülő CS-gázsprayk és gázpatronok szinte kizárólag német eredetűek. Ott pedig töltetegységenként 80 mg CS hatóanyag az engedélyezett. Egyetlen CS-gázpatron hatóanyagtartalma tehát egy komplett flakon gázspray-ével ér fel. Egy flakon gázsprayt pedig 4-10 másodperc kifújni, míg 5-6 gázpatron kint van maximum 2 másodperc alatt. A paprika-sprayknél nem állítható fel hasonló egyértelmű arányszám, de a gyors ráduplázások lehetősége a gázfegyver mellett szól.
4. Alak, elrettentés
Az egyértelmű, hogy egy fegyverformájú dolog elrettentőbb a humán támadónak, mint a miniatűr hónalj-illatosító formájú. Viszont: ha a támadó nem ember, hanem négylábú, akkor a legelrettentőbb látványnak sem vesszük sok hasznát. Ráadásul nem hagyni kell nézelődni a támadót, hanem – ha olyan a szituáció – akkor előrántani a fegyvert, ráduplázni, és amíg magával van elfoglalva, addig futás. A gáz-riasztó fegyver puszta döreje, fényhatása azonban akkor is megzavarhatja a támadót, ha valamiért a gáz nem fejti ki (eléggé) a hatását.
Gyakran merül fel az éles fegyverrel való összekeverés veszélye: „a gáz-riasztó fegyvernek nincs semmi értelme, mert a támadó úgyis elővesz egy éleset és lelő”.Meglehetősen komolytalan érvelés ez, mégis rettenetesen sokan elfogadják. Az ember nem készülhet minden lehetséges veszélyforrásra, mert akkor kénytelen lenne atombunkerbe költözni. Az átlagembernek nagyon kis esélye van arra, hogy előre megfontoltan lőfegyveres támadás érje. Az egyszerű megélhetési bűnöző vagy utcai vagány nagy valószínűséggel nem meri kipróbálni, hogy vajon az adott fegyver éles, vagy gáz, de ha mégis, akkor egypár gázlökettel jó eséllyel semlegesíthető. Ha pedig a támadónk esetleg eleve fegyvernek látszó dologgal nyit, akkor legokosabb, ha nem nyúlkálunk sem spray-ért, sem pisztolyért.
5. Sérülés okozása
A gázsprayk esetében gyakorlatilag kizárt sérülés okozása. (Még ütni sem lehet velük.) A gáz-riasztó fegyverek esetében a torkolattűz, a magas gáznyomás, az el nem égett lőporszemcsék, a hüvelytöltény lezárásának darabjai okozhatnak sérülést. Ennek mértéke azonban felülértékelt. 30-40 centiről már legtöbbször egy kirakott kartonlapnak sem okoz sérülést egy elsütött 9 mm PAK gázfegyver. Emberi bőr/szőrzet/ruházat megpörkölődésénél komolyabbal nem igazán kell számolni. A legextrémebb esetekben fordulhat csak elő ilyen kis távolságon szemsérülés, azt sem a gáztöltet, hanem a kiszakadó műanyag fojtás darabjai okozhatják.
A gáz-riasztó fegyverek lövéssel akkor veszélyesek csak, ha rászorítjuk őket lágy testfelületre, mert akkor a gáznyomás néhány (4-6) centiméter mély sebcsatornát okozhat. De érintő távolságból egyszerűbb ütni a fegyverrel, súlyosabb lesz a sérülés…
6. Kezelés bonyolultsága
Itt nagyban függ az értékelés az adott gázfegyvertől. A cső alá töltve hordható öntöltők értelemszerűen csúnyán elbuknak itt, míg egy DA/SA revolver esetében csak az elsütőbillentyűt kell húzkodni. A legtöbb gázspraynél csak a fújási irányt kell megtalálni és lenyomni a szórófejet. De néha megnehezítik a felhasználó dolgát kis rugós fedelekkel, biztosító pöckökkel, vagy éppen az egész szórófejet kell elfordítani bevetés előtt. Ezeket például kifejezetten bonyolultabb stressz alatt használni, mint egy jó gázrevolvert.
7. Költség, bizalmi szint
Egy gázsprayt megúszunk anyagilag ezer, de inkább 1-3 ezer forintból. Egy használható gáz-riasztó revolver legenyhébb esetben huszonegynéhány ezer forint. Ha így vetjük össze, akkor a gázfegyver esélytelen. Azonban a spray egyszerhasználatos, míg a gáz-riasztó fegyver sokszor megtölthető újra. Így célszerűbb a gázspray árát 1 csomag gázpatronéval összevetni. Ez már körülbelül egyforma értékre jön ki. (Tegyük még hozzá, hogy a gázfegyvert azért nem csak és kizárólag önvédelemre lehet használni!)
Egy gázspray mindig csak egy nyomástartó edény, melyre kívülről ránézve nem ismerjük a még megmaradt nyomás szintjét, a hatóanyag mennyiségét. Nem tudhatjuk, hogy a legközelebbi bevetésekor nem csak egy üres szisszenést kapunk-e. A gázsprayben működés közben folyamatosan csökken a nyomás, ezzel a hatótáv. A gáz-riasztó fegyvernél ellenben tudható hány lövetű, tudható, hogy melyik gyártó milyen töltetű patronját tettük bele. Ha kétség ébred bennünk, akkor kipróbálhatjuk néhány olcsó riasztótölténnyel működőképességét. Erre egy spraynél nincs mód.
8. Viselhetőség
A gázsprayk kisebbek, könnyebbek egy átlagos gáz-riasztó fegyvernél (bár egy zsebpisztoly gyakran keskenyebb, laposabb!), és viselésükhöz nem kell engedély.
Ezt viszont megfordíthatjuk, miszerint a hatályos hazai jogszabály szerint nem is kérhető rájuk. Közterületen a polgár pedig csak 20 grammot meg nem haladó töltettömegű gázsprayt viselhet. Ezekből pedig nagyon hamar, 4-6 másodperc alatt kifogy a töltet.
Összefoglalva:
Azok a gázsprayk melyek hatékonyságukban, hatótávjukban, célozhatóságukban, használatuk időtartamában felvehetik a versenyt a gáz-riasztó fegyverekkel, Magyarországon nem szerezhetőek be, és ha már birtokoljuk őket, akkor sem viselhetőek jogi és méretbeli okok miatt. A nagyobb (350-500 ml-es, pisztolymarkolatos) gázsprayk ára is közelíti egy gáz-riasztó fegyverét.
Cikk: Vass Gábor
Fotó: Szomolányi András